Minden egy.
Az egy minden.
A kör végtelen.
A kör a minden.
A kör az egy.
A hullám a kör.
A kör a hullám.
A világmindenség összetartozik, ezt anyagi síkon is ismerjük. Ez a jelenség az Anyagi síkon nem más mint a tömegvonzás. Ami az univerzum minden részecskéjét összeköti az univerzum minden részecskéjével. Minden és minden között kapcsolat áll fenn. (Ez nem más mint a húrelmélet.) Efféle kapcsolataink a másik két síkon is léteznek.
Gondoljunk csak bele, ha az Anyagi tömegekhez Asztrális és Mentális tömeg is tartozik, (Akár közvetlenül, akár közvetetten.) akkor mi a Föld? Mik a naprendszerünkben keringő égitestek? Mekkora Asztrál és Mentál tömeg tartozhat a bolygónkhoz? Mekkora Asztrál és Mentál tömeg tartozhat napunkhoz? Véletlen volna talán, hogy az Ősi kultúrák mind Istenként tisztelték a napot? Több kultúra elnevezi az égitesteket isteneknek. Vegyük csak a görög mitológiát, ahol az Őskáoszból teremtettek az Istenek. Engem az ősrobbanásra emlékeztet ez a történet. A bolygók mind-mind Istenek. Mi Gaia részei vagyunk. Ahogyan az állatok és növények is. Ez az egész olyan mint amikor a tudomány és a hit találkozik. De csupán a korlátainktól szabadulunk meg, csupán elfogadjuk, hogy nem vagyunk tévedhetetlenek, csupán látásunkat terjesztjük ki. Ha valaki tisztában van azzal, hogy mekkora egy csillag, már nem is olyan nehéz belegondolni, hogy mekkora szellemmel rendelkezhet. Mi mást nevezhetnénk Istennek?
A kör az egész világunk legmeghatározóbb formája. Ahogyan az egészen kis részektől haladunk a legnagyobbakig. A bolygók formája, mozgása. Az élet körforgása. A kör, a körmozgás, a hullám. A hullám nem más mint a körmozgás síkra vetített időbeli képe. A fény, azaz a tiszta energia terjedési formája. De életünk is hullámmód viselkedik. Egyszer fenn, egyszer lenn. De könnyebb lépést tartanunk vele ha megértjük. Ha megértjük, hogy az ember hulláma több kisebb hullámból áll. Így az embernek egyszerre létezik egy Anyagi, egy Mentális, és egy Asztrális hulláma. Mint ahogyan van amikor testileg aktívak, hatékonyak vagyunk, és van amikor fáradtak anélkül, hogy dolgoztunk volna. Ugyan így van, hogy tudatunk befogadó és könnyen, gyorsan tanulunk, de van, hogy minden erőfeszítés hiába. A harmadik az Asztrál hullámunk melynek mélypontjain könnyen megbántódunk, idegesek leszünk, tetőpontjain pedig lehangolhatatlan jókedvünk támad.
Hasonlóképpen az embereknek egy közös hullámuk is létezik. Egy kollektív asztrál és tudathullám, melynek most mélypontján állunk. De az elkövetkező szakasz az emelkedés. Kollektív tudati, és érzelmi emelkedés, ami napról napra csak gyorsul, megállíthatatlanul. Minden egyes ember érzi, minden egyes ember gondol rá.
Már csak meg kéne értenünk magunkat. Már csak ki kell törnünk a hétköznapok fogságából.
Az utópia bennünk rejlik, csupán mélyre kell ásnunk. Az utópia nem más mint a elérhetetlenül tiszta, egészséges, boldog világ ahol az emberek mind boldogok, együtt és az energiáikat magukra és a fejlődésre tudják fordítani. Mert az utópiában nincs ami elterelné a figyelmüket. Nem kell harcolni a fennmaradásért, és nem tömik az ember fejét sületlenségekkel holmi gazdasági érdekekre hivatkozva. De ez csupán azért elérhetetlen mert távol áll tőlünk. Nem hátrálhatunk meg csak azért mert hosszú út áll előttünk. A távolságot csak úgy küzdhetjük le ha lépéseket teszünk felé. Nagy valószínűséggel a mi generációnk nem képes megteremteni de még csak befogadni sem egy utópiát. De ha a következő generációkat ennek fényében neveljük fel akkor egy következő generáció már képes lehet megteremteni!
Szerintem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése